Címerünk
„Címerek, pecsétek,
jelképek Tolmács történetéből” címmel Végh József helytörténész készített
gyűjtést községünkről, ezzel megkönnyítve címerünk elkészítését. Ebből
a tanulmányból tesszük közzé a bevezetőt.
Bevezető
A dolgozat összeállítása
során az a cél vezetett, hogy számba vegyem mindazon címereket, pecséteket
és a település múltjához kötődő szimbólumokat, amelyek alapul szolgálhatnak
egy új címer megalkotásához.
E munka menetében nem volt elkerülhető a falu történetének felvázolása,
hiszen az egyes jelképek csak így értelmezhetők. A földbirtokosok természetesen
rendelkeztek nemesi (grófi, bárói) címerrel, ám az ezekben szereplő jelképek
többnyire nem kötődnek Tolmács községhez. A birtokosok kötődése csupán
annyi, hogy a birotkok adás-vétele során ide érkeztek, (olykor települtek
is) azon családok, kiknek felmenői érdemesültek ki a nemesi rang viselésére.
Tolmács történetében ugyanakkor találunk olyan motívumokat, amelyek igen
jelentősen meghatározták sorsának alakulását. Ilyen elsőként a besenyő
múlt, melynek totemállata a bagoly volt. Ez a szimbólum sokáig falucsúfoló
névvé degradálódott („Tolmácson laknak a bagók”), s minden bizonnyal akkor
vált elfogadott jelképpé, mikor Kovács Géza kitűnő könyvének címlapját
díszítette vele, s a könyvben magában is hangsúlyozta a szimbólum történelmi
szerepét.
Azt, hogy írásos forrásaink meglehetős korán említik Tolmács községet,
annak köszönhető, hogy a 12. század végén ide települt a johannita lovagrend.
Ennek jelképei nehezebben képzelhetők el a mai község címerében, szemben
a besenyő múlt emlékét őrző bagollyal, hisz a falu neve egyértelműen utal
a besenyő eredetre.
A település életében mindig
is meghatározó volt a katolikus vallás. A templom védőszentje Szent Lőrinc.
Ez a tény, nehezen társítható össze a besenyő múlt emlékével.
Annál könnyebben viszont az utóbbi századok községi pécsétnyomói, melyek
egyértelműen a földművelést, mint legfontosabb megélhetési forrást emelik
ki. Aze eke és csoroszlya ábrázolása igen gyakori a falusi pecsétnyomókon.
Ha csupán ezeket szerepeltetnénk az új címerben, akkor ez nem fejezné ki
a csupán e településre jellemző vonásokat. Annál érdekesebb viszont egy
későbbi pecsétnyomó ábrája, mely egy egész eketaligát ábrázol.
|